Természeti érték

Növényvilág

  • A szegélyzónákban: gyalogakác, nyárasok, a süntök, a vadszőlő, nyomokban fellelhető még kőris-tölgy liget, fűz-nyár liget és bokorfüzetek. Az utóbbi időszakban a szilfa elterjedését lehet megfigyelni. A rövidebb ideig vízzel borított helyeken nemesnyár figyelhető meg.
  • Vízinövény társulások: a nádasok, gyékényesek, a különböző hínártársulások. A békalencsehínár kisebb-nagyobb foltokban jelenik meg. A tündérfátyol-hínár együtt borít nagyobb területeket. A vízipáfrány-hínár a hullámzásmentes vizekben terjedt el. A tározó vízfelületéből igen nagy területet borít hínár. Jellemző még a sulyom, és a békatutaj is.
  • Mocsári növénytársulások: A zsámbékosok és magassásrétek a tározó kialakítása után csak kisebb foltokban találhatók meg.

Állatvilág

Állatvilágát tekintve igen változatos mind a vízi, mind a szárazföldi élőlények csoportja. A gerinctelenek csoportjából főként a vízi élőlénycsoportból vannak felmérések, mivel a szárazföldi gerinctelen fauna a hosszabb-rövidebb ideig tartó elöntések miatt szegényes. A gerinctelen vízi élőlények közül a kerekesférgek 106, a kevéssertéjűek 19, az ágascsápú rákok 24, az evezőslábú rákok 14, az árvaszúnyogok 31, a szitakötők pedig 33 faja található meg a tározó területén. A tározó területén élő gerinces fajok közül (hal, hüllő, kétéltű, madár, emlős) 169 faj védett, melyből 21 faj fokozott védettséget élvez. A duzzasztott folyómeder legjellemzőbb halai a karika keszeg, dévérkeszeg, ezüstkárász. Gyakori még a ponty, süllő, harcsa, csuka. A legritkább és leginkább védett fajok a kerecsensólyom, a vándorsólyom, a fekete gólya és a barnakánya. A Valki- és Poroszlói-medence területén nagy számban élnek kárókatonák, réti sasok és halászsasok. A nádas-gyékényes területek a gémek kedvelt fészkelő és pihenőhelyei. Megtalálható itt szürkegém, üstökösgém, kanalasgém, valamint nagykócsag, kiskócsag és a bakcsó. Rendszeres fészkelő a batla, a kis kárókatona és a cigányréce. A mocsárréteken és a magaskórós társulások által borított területeken jelentős példányszámban megtalálható a guvat és a pettyes vízicsibe, valamint a kisebb példányszámú haris. Szintén ezeken a helyeken fészkel a foltos nádiposzáta, a sárga billegő, a piroslábó cankó, a bíbic és a nagy goda. A hínármezők fészkelő madarai közé tartozik a vöcsök, a szárcsa, a szerkő és a sirály. Az emlősök közül legjelentősebb a hód megtelepedése volt. A magasabban fekvő területeken az őzek és a vaddisznók mellett gyakori a vadmacska.

Természeti érték

A Tisza-tó 1979 óta a Ramsari konvenció értelmében védelmet élvez. A tó nagy részét a Hortobágyi Nemzeti Park különálló területekén nemzeti parki rangra emelték 1993-ban. A tározó területén jött létre a Tiszafüredi Madárrezervátum. 1996-ban a Poroszlói-medence legértékesebb részének (Tisza, Kis-Tisza V. számú öblítő csatornája, Balázs-fok által határolt terület) védelem alá helyezésével folytatódott a természeti értékek védelme.

Forrás
Oláh Mariann és Tóth Csaba (2008): A Tisza-tó természetrajza pp. 18-30. In. Michalkó Gábor és Dávid Lóránt (szerk.) – A Tisza-tó turizmusa. Magyar Turizmus Zrt., Budapest, p. 224.
Bozó Ágnes (2015): A Kiskörei-vízlépcső megépítésének folyamata és a Kiskörén élőkre gyakorolt hatása – Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz BSc p.38
http://www.vizugy.hu/index.php?module=content&programelemid=45
http://fotobarat.hu/content/k%C3%A1r%C3%B3katona
http://www.fotohaz.hu/fotoarena/showphoto.php?photo=220641
http://www.naturephoto-cz.com/szurke-gem-picture_hu-22894.html
http://www.naturephoto-cz.com/batla-picture_hu-11207.htm