Hazánk legnagyobb vízerőműve Kisköre város határában található. Az 1973. május 16-án üzembe helyezett erőmű évente 120 000 MWh áramot termel. A vízerőművet a teljesen állami tulajdonban álló Tiszavíz Vízerőmű Kft. üzemelteti.

A Kiskörei-vízlépcső megépítésének céljai:

1. árvízmentesítés, folyószabályozás, a hajózás biztosítása
2. belvízrendezés
3. öntözési feladatok biztosítása
4. tógazdálkodás, halászat
5. vízellátás, csatornázás
6. vízminőség-védelem
7. vízkészlet-gazdálkodás

A vízlépcső három egybeépített fő létesítménye: a duzzasztómű (1), a vízerőmű (2) és a hajózsilip (3). A duzzasztómű mellett a jobb parton a vízerőmű, bal parton a hajózsilip van. A régi Tisza-meder téli kikötőként (10) hasznosítható. A jobb parton vannak a vízlépcső üzemi épületei (6, 7, 8), a transzformátor állomás, a villamos kapcsoló állomás, valamint a kezelő személyzet lakóépületei.

Felépítése

Az műtárgy mindhárom része felett végighalad a két 40/10 Mp-os modern vonalú bakdaru pályája. Az erőmű belső szerelési munkáit 20/5 Mp-os futódaru végzi. A 12 m magas beömlőcsatorna előtt 74°-os hajlásszögű gerebek  tartják távol az uszadékot. A gerebmezők a bakdaru egy külön, konzolvégen elhelyezett fix emelő-berendezésével kiemelhetők. A 4 nyílás felett sínen elmozduló gerebtisztítógép kocsiba üríti a gerebszemetet.

Az erőműben az áramtermelést 4 db Ganz-MÁVAG gyártmányú bulbe csőturbina végzi. A turbinák névleges teljesítménye egyenként 7 MW.

A turbina-generátorok összes üzemórája az 1975-2007 közötti időszakban 682 131 h volt, az éves átlagos adat 20 540 h. Az összes indulás száma 12 774, egy évben átlagosan 385 turbinaindításra kerül sor. Az átbocsátott víz mennyisége 201 milliárd köbméter.

2003-2006 között az erőmű gépészeti berendezései nagyjavításon estek át. Fődarab cserére korrózió védelemre és korszerűsítésre került sor.

Az áramtermelés menete

A tározóból érkező víz az erőmű felvízi oldalán található. A víz először a gerebrácson halad át. A gerebrácson fennakad a Tisza által szállított hulladék, uszadékfa. Ezt a dolgozók kiszedik, majd kiválogatják és gondoskodnak a megfelelő hulladékkezelési módról. A gerebrácson így tiszta víz halad át. A gerebrácson áthaladt víz először a turbinába jut. Itt meghajtja a turbina lapátjait. Ezzel beindul az áramtermelési folyamat, ugyanis a termelés során a víz helyzeti energiájából mozgási energia képződik, ami meghajtja a lapátokat. Az egybeépített kivitelnek köszönhetően a lapátok forgási energiája átadódik a generátor forgórészének, ahol az állórész tekercsen 2,5 kV-os kapocsfeszültség képződik. Ez szakaszolón és megszakítón keresztül kapcsolódik a főtranszformátorokhoz, amely tercieltranszformátor 2,5/22/132 kV. 2,5 kV a generátor feszültség, 22 kV az alapellátó hálózat, mely a környező településeket látja el energiával, a 132 kV-os távvezetékek Füzesabony és Heves irányában jutnak el az országos hálózatba.

Szociális hatások

Kiskörei Vízerőműben a munkavállalók száma 33-42 fő között változott az elmúlt évek során. Üzemvitelben jelenleg 16 kollégát foglalkoztatnak, ők elsősorban a villamos és gépészeti rendszerek felügyeletét biztosítják. Az üzemvitelhez a műszakonkénti minimális létszám 3 fő: egy vezető elektrikus, egy elektrikus, valamint egy vízturbina gépész áll rendelkezésre.

A település életében nagy változásokat hozott az erőmű. Maga a beruházás rengeteg munkahelyet jelentett, ám a befejeztével ezeknek a munkahelyeknek a száma csökkent. A létesítmény maga igen kedvelt turisztikai célpont, mind a laikus, mind pedig a szakértő emberek számára. Valamint az erőmű vízellátását biztosító vízlépcső (Tisza-tó) is egyre nagyobb figyelmet kap a nagy közönségtől.

Források:
Bereczkey Géza, Horváth Ferenc, dr. Merényi Miklós (1973): Acélszerkezetek és mozgatóberendezések, pp. 145-168. In. Ihrig Dénes – Kiskörei-vízlépcső, Országos Vízügyi Hivatal, Budapest, p. 342
Szántó Miklós, Szentandrási Gyula (1973): A vízlépcső építési munkáinak szervezése, pp. 81-101. In. Ihrig Dénes – Kiskörei-vízlépcső, Országos Vízügyi Hivatal, Budapest, p. 342
https://www.villanylap.hu/lapszamok/2009/januar-februar/1006-a-kiskorei-vizeromu
Bozó Ágnes (2015): A Kiskörei-vízlépcső megépítésének folyamata és a Kiskörén élőkre gyakorolt hatása – Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz BSc p.38
Koós Nándor fotói



Free Joomla Lightbox Gallery