Neve elsőként 1323-ban Kure alakban fordult elő. Az 1332- 37. évi pápai tizedjegyzékben már Kerey néven szerepel. Az 1424. évi oklevélben viszont már Kywre név alatt népes birtokként fordul elő.

1486-ban a Rozgonyiak birtokában volt. 1552-ben Országh Kristóf és Jakcsy Mihály bírták. Ezután nagyobb része a Dobó család tulajdonába került, majd a XVII. század elején a Rákócziak tulajdona lett. A XVII. század végén a Rákóczi családon kívül Török Ferenc, Fáy György is földesurak voltak.

1683-ban elpusztult a falu, lakói a törökök és a tatárok elől Ónodba menekültek. 1695-ben indult meg a terület újbóli benépesülése. 1696-ra már 60 újtelepes élt a területen, főként halászattal foglalkoztak. A területen lévő áradásveszély miatt – főként rideg tartásban – szarvasmarhát tartanak, illetve nagyon kis számban birkát. A 18. század első két évtizedében Rákóczi-, majd Aspremont-birtok, de néhány köznemesnek is volt itt kisebb zálogos birtoka. 1706-ban a Fáyi-birtokot Csala Sándor szerezte meg.

1705-06. évi labanc-rác portyázás során ismét elpusztult a falu, lakói Borsodba menekültek. 7 évig lakatlan volt a terület, majd 1714-ben 10 jobbágycsalád visszatért Nagymihályiról és Turkevéről. Ez a népesség református volt.

1722-ben Erdődy Gábor egri püspök megszerezte a Rákóczi-Aspremont- birtokrészt, 1724-ben pedig  Recsky Jánostól, 1728-ban Dékány Mihálytól vásárolta meg a többi kisebb részt. Így előbb az egri, majd 1804-től a szatmári püspöké lett az egész falu.

1740-től a Tiszán történő közlekedés feltételekhez kötött, mivel a vármegye előzőleg elkobozta a lakók fuvarozó csónakjait. Erre a Tiszántúlon terjedő pestisjárvány miatt volt szükség. Így csak a csónakbírák érintkezhettek a másik oldalon élő halvevőkkel (szatócs) kizárólag halkereskedés céljából.

1744-ig bővül a szántóvá feltört határ, meghonosodik a gabonatermesztés, viszont a földesúr elveszi a szabad halászatot. Ezután csak a kifogott halak harmadrészének beszolgáltatása után engedélyezett a halászat.

Barkóczy püspök 1746-ban elvette a templomot a református lakosságtól, így a lakosok egy része Tiszaburára költözött. Az itt maradók közül 6 jobbágynak elvették a házát. A következő években 30 új jobbágy települt be a településre a környező falvakból, mind katolikusok voltak.

A település 1764-ben kapta az első szerződését Barkóczy püspöktől. 1764-ben a másodikat Eszterházytól, majd 1767-ben a harmadikat szintén Eszterházytól.

Az 1767. évi urbárium a földközösséget megszüntetve behozta a szabályos telekrendszert.

1768. július 28-án 27 ház porig égett, minden istállóval és egy gyermekkel együtt. Csupán 2 ház maradd épségben. A püspöki prefektus a következő napokban elrendelte a falu újjáépítését és biztosította hozzá az alapanyagokat.

Az 1771. évi úrbérrendezés során a települést harmadik osztályúnak minősítették, mivel a környező területei erősen mocsaras, terméketlen földterületek.

Az 1799. évi uradalmi leltár arról számol be, hogy a területen élők a földművelés és állattenyésztés mellett halászattal is foglalkoznak. A gazdáknak adósságaik nincsenek. Mégis 1828 körül a lakosság csak a Debrecenből Pestre fuvarozott dohánnyal tudott némi készpénzhez jutni. Esetleg a szomszéd majorságokban vállalt arató- és cséplő munkákkal tudtak még pénzt keresni.

Lélekszáma 1786-ban 811, majd 1860-ban 1657 fő.

A község pecsétje 1773-ban ékkel elválasztott 3 virág volt, körirata: „Kisköre falu pecettye”. 1783-ban füzér alatt hal és ekevas, közöttük fönt virág, lent csillag, körirata: K.K.H.P (Kisköre, Heves megye Possessio).

A település 2005-ben városi rangot kapott.

 

JELENLEGI UTCANÉV NÉPI UTCANÉV NÉPI UTCANÉV EREDETE
Ady Endre    
Alkotmány nincs  
Arany János tér Kis-erdő, Güdör-part, Güdör A tér egy része erdő volt. A tér egy része egy hatalmas gödör volt, ahonnan az építkezéshez hordták a földet
Arany János út Kis-vég Rövid kis utca
Árpád Tereny/Terem Hasznavehetetlen terület volt, a tenyér szóból eredhet a név. Jó termőföld, mely először a gazdag emberek tulajdona volt, majd eladogatták, így családi telkekre osztódott.
Bartók Béla Pesejő, Kanyar Egyházi birtok volt. A Tisza nagyobb kanyarulata volt itt
Béke Köz Az Erzsébet utat és a Kossuth utat összekötő rövid utca.
Bem nincs  
Búzavirág    
Csengővirág    
Damjanich Páskom, Pesejő, Kanyar Parcellás földek voltak itt. Egyházi birtok volt. A Tisza nagyobb kanyarulata volt itt.
Dankó Cigány zug, Rudolf út A cigány lakókról. A cigánybíró neve Rudi lehetett.
Deák Ferenc Csürhe járás, Muja köz, Vásártér, Páskom Környéke disznók legelőhelye volt. Az 1920-as évek elején vásártér lett. Egy ott lakó szellemi fogyatékos családról is elnevezték. Parcellás földek voltak itt.
Délibáb    
Dobó István Tereny/Terem Posta sor Hasznavehetetlen terület volt, a tenyér szóból eredhet a név. Jó termőföld, mely először a gazdag emberek tulajdona volt, majd eladogatták, így családi telkekre osztódott. Régen posta volt az utcában.
Dózsa György Kert alja, Szent István út A falu széle volt egykor, az Új sor kertjeinek vége itt van
Erzsébet Új sor A település központjának beépülése után ide kezdtek építkezni az emberek.
Fűzfa sor    
Gárdonyi Géza nincs  
Hegedűs Cigány zug Zenész cigányok lakták.
Honvéd nincs  
Horgász    
Hunyadi nincs  
Jókai Mór nincs  
József Attila nincs  
Kinizsi Siralom út, Temető út A mellett az út mellett van a temető.
Klapka György Malom út Régen vízimalom volt az utcában, amiben búzát őröltek.
Kodály Zoltán    
Kölcsey Ferenc Part alja Kicsit partosabb terület alja.
Kossuth Lajos Nánai út, Magyar sor Elsőként Magyar családnevű emberek laktak itt (Tiszanánát köti össze Kiskörével)
Lehel    
Május 1.    
Mátyás király Rí út A tiszai átjárót, kompot RÍ-nek nevezték
Napsugár    
Petőfi Sándor Pernye-vég Nem volt járda, így a pernyét ki lehetett önteni az utcára.
Platán sor    
Rákócz Ferenc Fábi utcája Fábi családnevűek laktak a szélső házban.
Rózsa    
Strand sétány    
Széchenyi István Baranya, Templom sor Az út egyik felében van a templom.
Termál    
Thököly nincs  
Tisza II. lakótelep    
Tisza    
Tiszavirág    
Új élet Acél-hát Szikes talajú, útmenti földről kapta nevét. Az Új Élet Termelőszövetkezet tanyája mögött volt.
Újvilág Pesejő, Kanyar Egyházi birtok volt. A Tisza nagyobb kanyarulata volt itt.
Vak Bottyán nincs  
Vasút    
Vízililiom    
Vízlépcső    
Vörösmarty Mihály Bagoly sor Régen gyakran huhogtak itt baglyok, mivel a házakon kis ablakok volta. Úgy tartották, ha a bagoly egy kis világosságot lát oda megy huhogni.

 

Forrás:
Dercsényi Dezső (szerk.) (1978): Magyarország műemléki topográfiája – Heves megye műemlékei III. – Kisköre, Akadémia Kiadó, Budapest, pp. 350-356
Végh József (1980): Heves megye földrajzi nevei III. - Hevesi járás, Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, pp. 122-131

Free Joomla Lightbox Gallery