A folyószabályozás előtti Tiszára jellemző, hogy a folyómeder igen kanyargós. Nagy azoknak a területeknek az aránya, amik időszakosan vagy állandóan vízzel borítottak voltak. Ez a terület egyes adatok szerint 1,2 millió ha volt. Azok a területek, melyek napjainkban a Tisza-tó részét képezik, már a folyószabályozás előtti időkben mocsaras, vizenyős területek voltak. A szabályozás kapcsán Kiskörénél is levágtak egy u alakú részt, így rövidítették a Tisza medrét. A régi folyómedret Holt-tiszának hívjuk, a helyiek “Döglöttnek”. Ma is szerepetjátszik az emberek életében.

Kisköre déli határterületein főként mocsaras, vízzel elöntött területeket találunk. Ezektől a területektől vélhetően egy gátrendszer vagy valamilyen magaslat védte a település lakott részeit. Erre enged következtetni a templom és az iskola mögötti terület alacsonyabb fekvése, illetve a Mátyás király út centrum felé történő emelkedése.

Megfigyelhető a település határában egy viszonylag állandó vízzel borított terület (Agar-tó), mely a templom mögötti területen helyezkedett el egykor. Ennek a vizenyős területnek a nyomait őrzi az előbb említett területen megtalálható nádas, gyékényes növényzet.

A folyószabályozások során ezeknek a vízzel elöntött, mocsaras területeknek a mérete csökkent. A számos mederátvágás során morotvák (holtágak) jöttek létre, melyek ma már saját élővilággal rendelkeznek.

Az egyik ilyen jelentős holtág Kiskörétől délnyugatra alakult ki. A terület közelében napjainkban főként mezőgazdasági területek vannak. A helyiek „Döglött”-nek nevezik a holtágat.

Forrás:
Bozó Ágnes (2015): A Kiskörei-vízlépcső megépítésének folyamata és a Kiskörén élőkre gyakorolt hatása – Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz BSc p.38